Hatályba lépett az új Büntető Törvénykönyv

  • Nyomtatás

A mai napon lépett hatályba a 2012 évi C. törvény, azaz az új Büntető Törvénykönyv. Az új jogszabály számos ponton érinti a szellemi tulajdonnal összefüggő területeket is.

A szellemi tulajdonnal összefüggő bűncselekmények a jövőben ezentúl külön fejezetet alkotnak, ezzel is hangsúlyozva a jogterület kohézióját és zárt egységét. A szellemi tulajdonnal összefüggő bűncselekményi tényállások az új Btk. alapján újraszámozásra kerültek, így búcsút mondhatunk a Btk. 329/A-nak is.

A bűncselekményt leíró tényállások ezentúl Btk. 384-388 §-ig kerülnek sorszámozásra a következő sorrendben: bitorlás, szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése, védelmet biztosító műszaki intézkedés kijátszása, jogkezelési adat meghamisítása és végül az iparjogvédelmi jogok megsértése. Jelentős változás, hogy a szerzői jogok megsértése kapcsán a magáncélra történő többszörözés és lehívásra hozzáférhetővé tétellel elkövetett cselekmények, amennyiben azok jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálják, úgy nem minősülnek bűncselekménynek.

Ugyancsak új elemként jelent meg a Büntető Törvénykönyvben, hogy a 100.000 forint értékhatárt el nem érő vagyoni hátrányt okozó magatartások ugyancsak nem minősülnek majd bűncselekménynek. Az ilyen magatartást tanúsítók szabálysértést követnek el a továbbiakban, melynek eljárása sokkal gyorsabb és hatékonyabb a büntetőeljárásénál.

További változások olvashatóak a HENT weboldalán. Nagyon fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy a büntetőjogi változásoktól függetlenül a szerzői és kapcsolódó jogok megsértői a mindenkor hatályos szerzői jog szabályai alapján a továbbiakban is kártérítési felelősséggel tartoznak a jogosultak felé, így a büntetőjogi dekriminalizáció nem jelent egyben büntetlenséget.